Jászay Tamás: Köztünk jár

Shakespeare: III. Richárd / Radnóti Miklós Színház

Minden kornak és helynek megvan a maga III. Richárdja, és mindig olyan, amilyet érdemel: ezt a legújabbat, Andrei Şerbanét a Radnótiban mind tökéletesen ismerjük.

Artner Szilvia Sisso: Más burkában

2 in 1 kritika: Tünet Együttes: Burok – A táguló világ összehúzódásai és Szeri Viktor: Sandy is going out

A születés természetes dolog, de nem egyszerű. Van, aki kilökődik, van, akit kisegítenek és akad, aki természeti katasztrófaként érkezik a világba. Aztán nem elég csak előbújni, élni is kell meg emberré válni. A kettő között azonban lehet összefüggés, tulajdonképpen ezt kutatja a két táncelőadás a maga módján, különböző perspektívából.

Csáki Judit: Ami a csövön kifér

Jean Cocteau: Szent szörnyetegek / Nemzeti Színház

Kellene találni valami szakkifejezést arra a nem ritka esetre, amikor a rendező – engedve a nyomasztásnak és a (tév)hitnek, hogy a közönséget minden pillanatban “etetni” kell – afféle hatás-tűzijátékot pakol a színpadra.

Antal Klaudia: Csak színház a színházban

Szigligeti – Lakatos: Liliomfi - a Kassai Thália Színház vendégjátéka a budapesti József Attila Színházban

A színházzal folytatott önreflexív játék azonban nem kerül kibontásra, megmarad puszta ötletként, mely olykor-olykor felvillan a látvány egyes elemein…

Jó kérdés – Meztelenség a színpadon

A Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat beszélgetéssorozata, 4. rész

…ha tehát egy adott esetben a meztelenségnek oka és célja van, akkor nem kérdés, hogy szabad-e használni.

György Péter: A demokratikus kultúra  működésben: a katarzis ereje

Jimmy – a király legenda / Sziget Színház, Nemzeti Lovas Színház

Ez valóban a populáris kultúra, s nem az üres kapitalista celebkultúra megsemmisülésének estéje volt…

„Véresen komoly, de mégiscsak játék a színház”

Fekete Ernővel Gócza Anita beszélgetett

Fekete Ernő hűséges típus: 22 éve a budapesti Katona József Színház társulatának tagja. Nem egy harsány alak – saját elmondása szerint –, de azért tud meglepetéseket okozni.

Králl Csaba: Plakátdarab és örömszínház

2 in 1 kritika: GG Tánc Eger: Kamaszok és Miskolci Balett: Harlequinade / SŐT7

A vidéki tánctagozatok szerepét, jelentőségét senki nem akarja kétségbe vonni, de ez elsősorban helyben mérhető, országos kisugárzásuk csekély, amiben nyilván a mobilitás alulfinanszírozása és az anyaszínházi kötelezettségek is közrejátszanak.

Kricsfalusi Beatrix: A különbség, ami számít

A Porgy és Bess szereposztása kapcsán kialakult vitához

Gershwinnék nyilván tisztában voltak az operavilág faji homogenitásával; azt megváltoztatandó kívánták elősegíteni a fekete kisebbség önreprezentációját, az énekesek fellépési lehetőségeit a többségi művészek, a jórészt fehér középosztálybeli operarajongó közönség és nem utolsósorban saját alkotói érdekeik háttérbe szorításával.

Fehér Anna Magda: Nem tökéletes, de működik

Loveshake – Hatszín Teátrum

Zaj van, ez a személyes történetek, világlátások ricsaja, a vélemények és indulatok kora. A színház sem kerülheti ki ezt a nézőpontot, talán feladatuk is integrálni, így felemelni, megtisztítani, kritizálni, átlényegíteni ezt a diskurzust.

Megjelent a februári szám!

Kapható az újságárusoknál

FRISS LAP. Címlapon: LENIN – Milo Rau rendezésében. A februári szám fő téma: Pintér Béla “Ascher Tamás Háromszéken” című darabjához kapcsolódva: VALÓS SZEMÉLYEK SZÍNPADON. Ebben a számban arról gondolkodunk, mit jelent – történeti perspektívába helyezve – valós személyeket, közszereplőket színpadra vinni. Többhangú kritika a Pintér-előadásról. Párbeszéd a témáról (Jákfalvi Magdolna és Szabó-Székely Ármin között). Kritikák…

A Színház.NET-en a decemberi szám!

Szereposztó dívány. Ádám almái. Hamlet

Fő témánk a SZEREPOSZTÓ DÍVÁNY. Gajdó Tamás, Simon-Hatala Boglárka írásait olvashatjátok, Csanádi Judittal, Janisch Attilával, Réz Annával és Varga Anikóval pedig Herczog Noémi beszélgetett. Kiszolgáltatottság a tánc és a színház világában, milyen intézményes illetve a társadalom normáit alakító válaszok lehetségesek a szexuális abúzus problémájára? HAMLET. A Vígszínház bemutatójáról Schuller Gabriella írt – többhangú kritika! Esszé:…